Nem mindegy, hogy hogyan olvasunk mesét a gyermekünknek, vagy kisebb - nagyobb közönség számára. A meseolvasás kapcsán nem mindegy, hogy mikor milyen mesét választunk. Aztán ott vannak a klasszikus mesék, a képzeletre ható történeti elemek. Nem mindegy, hogy a mese olvasásakor a háttérzajok milyenek, napszaknak megfelelően választhatunk mesét. Tehetünk be háttérzenét, ami a képzeletet még inkább sarkallja. A mesével még nincs vége, jóéjt puszi előtt még beszélgethetünk, feldolgozhatjuk a mesebeli élményeket. A cikkben 11 pontban összegeztük, hogy hogyan olvassunk mesét. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az élvezetes meseolvasás titkai - 11 tipp, hogyan tegyük még élvezetesebbé a meseolvasást:
1. Olyan mesét válasszunk, ami a gyermekünk életkorának megfelel.
Ha idősebbeknek szóló meséket választunk neki, azzal mellé lőhetünk. A nagyobb korosztálynak sokszor már ijesztőbb, más tartalommal teli történeteket írnak.
Olyanokat, amivel ők már meg tudnak küzdeni, de kisebb gyermekünk még nem.
Ezért nagyon figyeljünk oda a mesék korosztályi besorolására, ne találkozzon a gyermekünk olyan történettel, amivel még nehezebben birkózna meg.
2. Olvassunk klasszikus meséket, vagy népmeséket (is)!
Lehet, hogy a mai gyerekek már lassúnak tartanak egy Andersen mesét, vagy uncsinak egy népmesét a sok ismétlődéssel, mégis fontos, hogy ismerjék ezeket a meséket is.
A népmesék ismétlődései nem véletlenül alakultak ki az évszázadok során.
Fontos, hogy az agyunk, és a tudattalanunk többször halljon egy-egy történetet, hogy mélyebben, más szinten is feldolgozhassa azt. Ezért próbálkoznak a népmesékben háromszor a főszereplők, mire sikerül megoldaniuk a lehetetlenként eléjük állított feladatokat.
Ha jobban meggondoljuk, ez a való életre is igaz.
3. Hallgathatunk a háttérben klasszikus, vagy meditációs zenét a mélyebb elmélyülés érdekében
4. Miközben mesét olvasunk, rajzolhatnak is a gyerekek.
Ezzel nemcsak a kreativitásukat fejlesztjük, de az elmélyülést is segítjük, a mese rejtett tartalmainak felfedezését, hiszen egyszerre aktivizáljuk az agyuk több területét is.
5. Olvassunk lassan, érthetően, hangsúlyozva.
Más-más szereplőnek esetleg lehet más a hangja is. Néha olvashatjuk viccesen, másképp artikulálva.
Ezzel nemcsak a gyermekünkre figyelünk jobban, de a saját helyzetünket is megkönnyítjük: mi sem unatkozunk, mikor ezredszerre meséljük ugyanazt a történetet.
6. Ha valamit nem ért (idegen szó) magyarázzuk el neki!
Ha olyan szóhoz érünk, ami valószínűleg számára ismeretlen, rákérdezek. Ha nem ismeri, elmagyarázom.
Ha már tudja, akkor meg (titokban) dagadok a büszkeségtől. A magyarázat nagyon jól fejleszti a szókincset!
7. Nem biztos, hogy a legszebb képeskönyv a legjobb!
A gyerekeknek saját képzeletviláguk van. Ha erősítjük ezt a képzeletvilágot, akkor ez nem csak a személyiség fejlődésükben fog segíteni, de a tanulásban is.
8. Beszélgessetek az olvasott mesékről!
Ki mit gondol? Ez nem akadémiai oktatás, inkább jó kedélyű társalgás.
Még azt is meg lehet velük beszélni, mivel értettek egyet, vagy volt-e a történetben esetleg ellentmondás, ami feltűnt nekik.
9. Mikor már tudnak olvasni, bátorítsuk őket, hogy néhány oldalt olvassanak ők is a közös mesélés során!
10. A nagyobbaknak is lehet mesélni, szükségük van rá.
A nagyfiam felsőskorában, amikor már képes volt többszáz oldalas könyveket napok alatt elolvasni, néha még mindig megkért, hogy az aktuális könyvéből olvassak néhány oldalt.
11. A gyerekek a meséket újra, és újra el akarják olvasni, vagy olvastatni.
Hagyjuk nekik! Így értelmezik a mesék mélyebb rétegeit, tudattalan mondanivalóját. A már 100-szor elolvasott mese mindig képe újabb erőforrást adni a gyermekeinknek.
Ugye most már semmi nem akadályozza meg, hogy megszerettesd a gyermekeddel az olvasást?
Forrás:
https://csaladbanutazunk.hu/hogyan-olvassunk-meset-a-gyermekunknek/
